Nyom a világ, nyom az élet. Nyomasztó a létezés, de még élek.
Még élek és rugkapálok, de meg akarok fulladni...
Elfordulnátok?
2011. augusztus 28., vasárnap
2011. augusztus 21., vasárnap
atheistic in the church.
Voltam templomban. Nagyon furcsa volt, mert megfogadtam saját magamnak, hogy soha többet nem fogok templomba menni. A saját magamnak tett ígéretemet szegtem meg...
Elgondolkodtató.
Szörnyű volt. Annyi hülyeséget régen nem hallottam egy helyen. A pap olyan volt mint, ha a való életben is a biblián keresztül szemlélné a világot. Olyan volt mint, ha nem tudná eldönteni saját magától, hogy mi jó és rossz. A könyv ami támpontokat ad az embernek a "jó" élet leéléséhez, ő ezt teljes mértékben másként értelmezte. Felsőbbrendűséget éreztem abban amit mondott. Felsőbbrendűnek hiszi magát, mert ő hisz. Mindenki hisz valamiben. Én aki ott ültem és végighallgattam azt az egy órás szart, kedvem lett volna felállni és megmondani azt amit gondolok arról amit mondott. Inkább nagy kínok árán, de elfojtottam saját magamban.
Így is kivívtam pár nyugdíjas "templomlakó" ellenszenvét. Nem hiszek a Keresztény Egyház tanításaiban, nem gyakorlom a Keresztény vallást, nem a biblia tanításai szerint élek, nem követem a szokásaikat. Csak bement egy "pogány" gyerek az utcáról. Volt pár ember akinek ez nem tetszett. Nekem se tetszettek ők...
A pap elég sajátos szemszögből szemlélte a dolgokat. Példabeszédében két lány öngyilkosságát hozta fel (nem régiben történt dolog). Kijelentette, hogy a két lányt maga az ördög vagy gonosz szellem szállta meg, és ennek hatására követte el bűneit.
Abszolúte nem reális dolgokat mond. És ami a legszörnyűbb, vannak akik egyet tudnak érteni ilyenekkel.
Nem tudom, hogyan tudnám megfogni ezt a dolgot, hogy emészthető legyen, inkább nem írok többet most erről a dologról, majd egyszer visszatérek rá valamikor.
Elgondolkodtató.
Szörnyű volt. Annyi hülyeséget régen nem hallottam egy helyen. A pap olyan volt mint, ha a való életben is a biblián keresztül szemlélné a világot. Olyan volt mint, ha nem tudná eldönteni saját magától, hogy mi jó és rossz. A könyv ami támpontokat ad az embernek a "jó" élet leéléséhez, ő ezt teljes mértékben másként értelmezte. Felsőbbrendűséget éreztem abban amit mondott. Felsőbbrendűnek hiszi magát, mert ő hisz. Mindenki hisz valamiben. Én aki ott ültem és végighallgattam azt az egy órás szart, kedvem lett volna felállni és megmondani azt amit gondolok arról amit mondott. Inkább nagy kínok árán, de elfojtottam saját magamban.
Így is kivívtam pár nyugdíjas "templomlakó" ellenszenvét. Nem hiszek a Keresztény Egyház tanításaiban, nem gyakorlom a Keresztény vallást, nem a biblia tanításai szerint élek, nem követem a szokásaikat. Csak bement egy "pogány" gyerek az utcáról. Volt pár ember akinek ez nem tetszett. Nekem se tetszettek ők...
A pap elég sajátos szemszögből szemlélte a dolgokat. Példabeszédében két lány öngyilkosságát hozta fel (nem régiben történt dolog). Kijelentette, hogy a két lányt maga az ördög vagy gonosz szellem szállta meg, és ennek hatására követte el bűneit.
Abszolúte nem reális dolgokat mond. És ami a legszörnyűbb, vannak akik egyet tudnak érteni ilyenekkel.
Nem tudom, hogyan tudnám megfogni ezt a dolgot, hogy emészthető legyen, inkább nem írok többet most erről a dologról, majd egyszer visszatérek rá valamikor.
2011. augusztus 12., péntek
semmim se lesz
"Csak akkor tehetsz meg mindent, hogy ha már semmid sincs"
Mondja egy Hollywood-i sikersztori. Nemsokára semmim sem lesz, az élet és a társadalom által fontosnak tartott dolgokat kezdem elhagyni. Ha azokat elhagyom ki szerint nem lesz semmim? Hát a társadalom szerint. Szerintem pedig ugyan olyan ember leszek, mint eddig, de engem fognak hülyének gondolni, mint most is amúgy, mert úgy cselekszem, ahogy nekem jól esik és nem másoknak.
Hogy is van ez?
Mondja egy Hollywood-i sikersztori. Nemsokára semmim sem lesz, az élet és a társadalom által fontosnak tartott dolgokat kezdem elhagyni. Ha azokat elhagyom ki szerint nem lesz semmim? Hát a társadalom szerint. Szerintem pedig ugyan olyan ember leszek, mint eddig, de engem fognak hülyének gondolni, mint most is amúgy, mert úgy cselekszem, ahogy nekem jól esik és nem másoknak.
Hogy is van ez?
2011. augusztus 11., csütörtök
"Én kettős mércével mérem az embertársaimat, nem is tudom, hogy miért. Talán hagyok magamnak egy kibúvót? Lehet. Vagy talán így könnyebb megfelelni akárkinek is.
Nem könnyű szembeköpni azt, akit igazán szeretsz, de valamilyen szinten még is undorodsz tőle. Groteszk látvány az, amikor anyádat köpködöd képzeletben, a barátaidat, vagy éppen a barátnődet, ha úgy tartja kedved...
A szeretteivel bánik az ember a leghányadékabb módon. Az emberiség pubertáskori szexuális fejlődészavarban szenved? Húzzuk meg a haját annak akit szeretünk és akkor tudni fogja, hogy szeretjük? Maximum az oviban. Ma már a hatalmas civilizált emberiség szavakkal veri a másikat, nem törődve semmivel sem..."
Nem könnyű szembeköpni azt, akit igazán szeretsz, de valamilyen szinten még is undorodsz tőle. Groteszk látvány az, amikor anyádat köpködöd képzeletben, a barátaidat, vagy éppen a barátnődet, ha úgy tartja kedved...
A szeretteivel bánik az ember a leghányadékabb módon. Az emberiség pubertáskori szexuális fejlődészavarban szenved? Húzzuk meg a haját annak akit szeretünk és akkor tudni fogja, hogy szeretjük? Maximum az oviban. Ma már a hatalmas civilizált emberiség szavakkal veri a másikat, nem törődve semmivel sem..."
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)