Hiány az, amit most érzek. A mindennapjaimból kiszakítottak egy stabilnak, és biztonságosnak hitt pontot.
Rájöttem, hogy minden múlandó, minden csak viszonylagos. Vagy van, vagy nincs. Ez a valami nem lesz többé. Nem hiszem azt, hogy érinthetetlen és rendíthetetlen.
Ez a valami elhagyott egy dolgot, a megrendíthetetlennek hitt mindennapjaiban. Elhagyta küzdeni akarást, megállapodott és feladta. Összedőltek a megdönthetetlennek hitt mindennapjai, összedőlt az általa megálmodott és kitalált rendszer. És mi is eldőltünk vele együtt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése